Ezúttal 2 témát járok körbe jobban, egyrészt a 2024-es pontytelepítésekről megjelent megyei összefoglalóhoz fűzök pár gondolatot, illetve a 2025-ös horgászrendi változások közül emelek ki néhányat. Például mi lett a Sárgás jelölt horgászhelyeivel, megszűnik-e a sleppelés, milyen plusz elviteli korlátok kerülnek bevezetésre. Címszavakban természetesen a megszokott előrejelzésekre, horgászati tippekre is kitérek.
Tudnotok kell, hogy az alábbiakban arról ejtek szót, amelyek engem személy szerint érdekelnek, illetve kellő mennyiségű információval rendelkezem róluk, így könnyen lehet, hogy egy-egy fontos esemény kimarad. Lehet ám ez az összeállítás közös, írjátok meg, mi az aminek nézzek utána, mi az ami történni fog, szerzek információkat és így alkalomról-alkalomra egyre inkább olyan lesz ez a híradó, amelyet szívesen néznétek.
A lényeggel kezdem IRATKOZZ FEL! Sőt, arra is megkérlek, hogy ha csak egyetlen számodra is fontos vagy új hírt hallasz a következő percekben, akkor lájkold is a videót.
December 21-én jelent meg egy több táblázatot is tartalmazó összefoglaló a Csongrád-Csanád vármegyei pontytelepítésekről. A szöveges rész egyik érdekessége számomra, hogy itt is kiemelik, hogy több korosztály telepítése történik, a halgazdálkodási terv és az adott vízterület halmegtartó, halnevelő képességének függvényében. A Tisza folyóba például az előnevelt, egynyaras, kétnyaras példányok szép mennyiségben kerültek, de a háromnyarasokból már a vízterülethez mérten valamennyivel kevesebb, az extra méretű pontyokból pedig nem kapott a folyó. Ez utóbbi mondjuk tökéletesen érthető is, hiszen nem lehet garantálni, hogy a megyei területen belül marad a telepített állomány. Az Atkai holt-Tisza az egyetlen víz, amely mind az 5 korosztályból telepítésre került, de a Maty-éri víztározó és a Gyálai holtágak esetében is csak a zsenge ivadék maradt ki a telepítési szortimentből.
Nézzük akkor először összefoglalva, majd néhány vízterület esetében hektáronként is a telepítéseket. Az éves telepítés mennyiségét 2 irányból lehet vizsgálni, egyrészt az előző évi telepítési mennyiségekre, másrészt az előző évi fogási adatokra figyelhetünk.
A telepített ponty mennyisége 2023-ban összességében 683 mázsányi volt, a horgászfogás pedig hozzávetőlegesen 594 mázsa, vagyis látszik, hogy már az előző évi telepítés is meghaladta a legálisan kifogott halmennyiséget. 2024-ben ezt túlteljesítve 763,5 mázsa ponty telepítését végezte el a szövetség, amely mindkét előző számot jócskán meghaladja, a kifogott halmennyiséghez képest majd 30%-al több hal került telepítésre. Természetesen pusztul is a hal, előfordulhat, hogy horgász, vagy kevésbé horgász úgy viszi el a halat, hogy az nem jelenik meg a fogási adatokban, ám cserében a hal is növekszik, minél többet maradhat a vízben, annál többet.
No és akkor nézzük vízenként:
A megyei folyószakaszokat, a Gyálaréti holtágrendszert (Lisztes, Sárgás, Görbe) és a Salakost választottam, hiszen ezek egyike se tartozik a sztárolt vizek közé.
A Tisza, Maros, Hármas-Körös folyók Csongrád megyei szakasza 2660 ha-os területet ölel fel, csaknem 190 fkm hosszan, így talán érthető, hogy telepítésekből jelentős mennyiségek kerülnek ide. Azért messze nem arányosan, hiszen 2024-ben 225 mázsa ponty került telepítésre, ami az összes mennyiség durván 30 százaléka. A hektáronkénti telepítés 8,5 kg, amely igencsak elmarad az állóvízekbe helyezett mennyiségekből, ám személy szerint azt gondolom, pontyból pont elég is, az egyéb halfajok, különösen a szürkeharcsa, süllő, esetleg a csuka, sokkal inkább megérdemelné a telepítéseket.
A Gyálai holtágrendszer 98 ha-on terül el és 2024-ben 15328 kg ponty került bele, ez 156 kg/ha-os telepítési ráta. Ezeknél a vizeknél is azt gondolom, nem kell több ponty, az egyéb halak telepítésére lehetne akár a ponty rovására pénzeszközöket fordítani.
Salakos csatorna
Ez egy nagyon nehéz horgászvíz, állandóan zavaros és néha irreálisan sekély víze miatt nehéz meghorgászni és a vízkezelőnek egyre nagyobb költséget jelent a vízpótlás. 2024-ben is 2 alkalommal volt a nyári hónapokban pótlás és nyilván a sekélyvízi időszakban nem is telepítenek, hiszen a hal megmaradására is figyelni kell. Mindenesetre ez az 5 ha-os csatorna 2024-ben 4657 kg pontyot kapott, ami elég bődületes, 934 kg/ha-os adat. Valószínű, hogy ez az 5 hektár nagyobb lehet egyébként, mert ha valóban 5 km hosszú, akkor 10 méter széles lehetne csak, hogy kijöjjön az adat, minden esetre víztömegre is kevésről beszélünk, hiszen átlagmélysége sztem még a métert se éri el.
2025-ös horgászrend, jegyárak
Csak címszavakban, amit én a sorok között kiolvastam, Akit komolyabban érdekel, az az alábbi linkeken böngészheti:
Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége - 2025. évi horgászokmányok és az Egységes Horgászrend
1, A Tisza folyó tekintetében országos horgászrendi módosítás történt, bevezetésre került mindenhol egységesen a süllő, csuka, ponty esetében a felső korlát is.
2, Sárgás jelölt horgászhelyek létesítése
A 2024-es évben nagy port kavart, hogy a Szőke Tisza Horgászegyesület megegyezést kötött a szövetséggel és a Sárgáson, a Liszteshez hasonlóan táblákkal jelölt, foglalható horgászhelyek kerültek kijelölésre. Ez az idei horgászrendben nem szerepel, ezek alapján a megállapodás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így kivezetésre került.
3, Történt néhány pontosítás, első körben hármat emelek ki, azután majd sort kerítek a többire is.
--Radarhasználat egész évben engedélyezett-Ez így már egyértelműen érthető
--Merítőszák, halmatrac pergetőknek NEM kötelező. Hallgatólagosan nem kérték sztem a halőrók szigorúan, de életszerűtlen egy halmatrac plusz hurcolása mondjuk egy UL sügerezés esetén, de még rendes pergető cuccal is, ha azt szabályosan használjuk nem fogjuk a horgászvizek pontyait veszélyeztetni.
--A folyóvízi sleppelés tekintetében érdemi változás nem történt, mindössze egy 20 cm-es műcsali korlát került bevezetésre, amely talán a célzottan gereblyézőknek szólhat. Mindenesetre sokkal több ellenőrzésre lenne szükség, hogy a sleppelők által tudottan, vagy nem tudottan túllépett halelviteli kvóták betartva legyenek.
Nézzük is, hogyan alakulnak ezek a halelviteli szabályok.
Ugye a fő szabály az állami horgászjegyhez kötődik, ez alapján 100 db nemeshal, amely összesen 150 kg lehet, ezen felül egyéb halból összesen 100 kg tartható meg egy év alatt.
Abban az esetben, ha a HECSMSZ egyesített területi jegyet vagy a folyóvízi területi jegyet váltjuk, akkor ide még egy fajonkénti 40 db-os éves határ is bekerül.
Ez 2024-ben is így volt, viszont az önálló területi jegyek esetében 40 db helyett 30 darabra csökkent az éves kvóta halfajonként.
Az árak 5-6 százalékos emelkedése az országos átlag alatti, erről sok mindent nem tudok mondani, sajnos lépést kell tartani a vízkezelőnek is a munkabérköltségek, üzemanyag és egyéb rezsiköltségek emelkedésével.
KORMORÁNGYÉRÍTÉS
Jó hír, hogy a Körtvélyesi Holt-Tiszán, ahol eddig egyáltalán nem volt lehetőség a gyérítésre, egyes szakaszokon engedélyt kapott rá a szövetség, illetve az Atkai Holt-Tiszán is nagyobb területen riaszthatók a madarak.
VÍZÁLLÁS, IDŐJÁRÁS
A Tisza folyó vízállása Csongrádnál -124 cm, Mindszentnél -13 cm, Algyőnél 62 cm, Szegednél 86 cm, pár centimétert apadt mindenhol, a Maros --93 cm-en áll. A felső szakaszokon sincs érdemi változás, így most igazából a jegesedésre kell majd figyelnie azoknak, akiknek még a vízen van a csónakjuk. Mindkét folyó vízhőmérséklete 2 fok körül alakul, a Maros fél fokkal melegebb. Az időjárás a mostani telekhez mérten megszokott, 4-5 fokos nappalok mellett enyhe fagyok várhatók éjszakánként.
HORGÁSZATI TIPPEK
Az állóvízek befagytak, ez a mostani pár fokos melegedés nem fogja kiolvasztani őket, ám ha Hétfőn valóban 11 fok lesz napközben és az élénk szél is beigazolódik, akkor az akár fel is törheti néhány helyen a jeget. Leghamarabb az Atka, a Maty-ér és a Gyálaréti holtágak egyes területei szoktak kiolvadni, legkésőbb a kikötők és a kisebb tavak, csatornák. Amennyiben mindenképp pecázni szeretnétek, akkor most már valóban a vermelő helyek környékét érdemes szinte csak vallatni, a rablóhalak is oda gyülekeznek, nem úsznak métereket se felelegesen. Szegeden a Laposon és a Sárgán, a Tápé feletti szakaszon illetve Algyőn a 2 híd közötti mély szakaszon biztos akad néhány hal, de most már illik a 10-es előkét, 1-2 szem pinkit elővenni csalinak. A pergetés csónakból is és partról is kemény dió ilyenkor, ám ha egy-egy területen megtaláljuk a halakat és még éppen étvágyuknál is vannak, akkor csodaszép süllők díjazhatják kitartásunkat.
Végül, de nem utolsósorban egy rendezvényt ajánlok figyelmetekbe, a Szegedi Hermann Ottó Horgászegyesület az idei évben újra rendez horgászbált. Ez egy szép hagyomány, amely lehetőséget teremt a pecásoknak, hogy a fehér asztal mellett megismerkedjenek egymással és nem mellesleg jól is érezzék magukat.
A horgászbál bevételét az egyesület gyermekhorgász szakköre fogja kapni, így jótékony ügyet is szolgál, aki befizet a rendezvényre. A helyszín a kiskundorozsmán található Szélmalom vendéglő, a belépődíj x Ft/fő. Időpont február 15., szombat 18 óra. Amint több részletet megtudok, például a zenekarról vagy egyéb programokról, akkor természetesen azt is elárulom nektek.
Biztos vannak olyan információk, amelyeket kihagytam, de ahogy az elején említettem, ez egy bőven szubjektív összeállítás, amely azonban formálható, így írjátok meg nyugodtan kommentben, hogy mi az, ami titeket érdekel, vagy akár konkrét eseményekről is értesítsetek és a jövő heti alkalommal beszámolok róla!
Köszönöm a figyelmet!
Görbüljön a bot, jó pecázást a hétvégére, a jövő hétre horgásztársak!
