Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Nem mese, napjaink valósága-51 kilós rekordponty, 1 év alatt nevelt 3 nyaras hal

2018. 12. 15. 08:37:42

Laikusok számára Magyarországon a hal=ponty és a magyar haltermelés központi faja is a ponty, így akár büszkék is lehetünk arra, hogy a jelenlegi ponty világrekord nálunk került kifogásra.

A november 23- án kifogott 51,2 kilogrammos tükörponty híre gyorsan bejárta a horgásztársadalmat és inkább negatív érzéseket keltett, mint jogos büszkeséget. Ennek leginkább talán az az oka, hogy a zsákmány, a Balaton-felvidéki Euro Aqua tóból származik, ahol a tulajdonos nagyon megválogatja, kit illeti meg a szerencse, hogy próbára tegye tudását a tavon, amely elsősorban külföldi vendégek fogadására van berendezkedve. A 11 hektáros tavon csak a helyben vásárolt etetőanyagokkal és csalikkal lehet horgászni és a weboldal információi szerint 2010 óta gyártanak saját bojlit. A fentiek alapján joggal feltételezhető, hogy a horgásztavon hosszú évek óta tudatos halgazdálkodás, vagyis inkább már haltermelés folyik, amelynek fő célja a minél nagyobb ponty, pontyok előállítása, bármi áron. A fotón látható hal arányai is a rövid időn belüli, megszokottól jóval intenzívebb súlygyarapodást sejtetik, amely leginkább a tartási körülmények és a táplálás optimalizálásával érhető el. Kicsit keresgélve a témában egy aktuális anyagba botlottam, amelyben nem egy magántavon, hanem a Debreceni Kutatóintézetben értek el jelentős eredményeket a halnevelés tekintetében. A tógazdaságok általában hároméves üzemformában állítják elő az őshonos pontyot, a kutatók azt a célt tűzték ki, hogy a 3 évet, amíg az ivadékok elérik a piaci méretet, ami 2-2,5 kiló, lerövidítsék 1, maximum másfél évre. Míg a halgazdaságok alapvetően a tavak természetes termőképességét, hozamát használják ki, addig a kutatók több biológiai és technológiai tényező együttes alkalmazásával remélték az eredmény elérését. Egyik ezek közül az őszi, szezonon kívüli szaporítás. Szemben a májusi természetes szaporítással, mesterséges termékenyítéssel a Halbiológiai Laboratóriumban ősszel is szaporítják a halakat. Amennyiben sikerül megfelelő mennyiségű ikrát, illetve lárvát nyerni a szaporítást követően, a kis egyedeket a téli időszakban egy intenzív, zárt rendszerben nevelik. Így a téli időszakot is kihasználják, ami a tógazdaságokban nem lehetséges. A következő év őszére, tehát a szaporítást követő 12-13 hónapon belül már elérhető a piaci méret.


Zárt rendszer, optimális vízminőség, maximális tápérték a siker záloga

A halak egyenletes növekedéséhez optimális vízminőségi paraméterekre van szükség valamint a gyors növekedést előidéző etetésre. Amíg tógazdasági körülmények között 3-4 kg takarmány szükséges 1 kg halhús előállításához, addig ehhez az intenzív rendszerben, teljes értékű tápokkal 1,2 – 1,5 kg takarmány elegendő. Eddig a tények, amelyek bizony a szép, vagy talán nem is annyira szép jövőt vetítik elő. Rohanó világunkban többet, nagyobbat, gyorsabban szeretnénk mindent, így ne csodálkozzunk, ha a termelő szektor ezt az igényt ki szeretné elégíteni. Mindazonáltal azt gondolom legyünk, lehetünk is büszkék arra, hogy Magyarországon vannak meg arra a lehetőségek, hogy egy fél mázsán felüli ponty növekedjen és legyünk büszkék arra is, hogy kutatóink a halnevelésben, haltenyésztésben élen járnak. Most ugyan a halhús előállítása a kutatási eredmény, ám ugyanezek a kutatók azok, akik az eddig háttérbe szorult egyéb halaink szaporítását is optimalizálni tudják majd és így meglesz a lehetőség arra, hogy a természetes szaporulat pótlásával halban gazdagabb vizekben horgászhassunk.
Akit bővebben érdekel a téma az agrotrend.hu cikkét ITT olvashatja.